Záporterhelés akkor keletkezik, ha eső és egyidejű szélmozgás éri a homlokzatot. A bejutó csapadékvizet a felület kapilláris szívó hatása felveheti a falba, s ott az a szerkezeti elem átnedvesedéséhez és következménykárokhoz vezethet.
Az óvintézkedéseket építőanyagra lebontva részletesen megtalálja a homlokzatvédelem és javítás (víztaszító felületképzés) területén.
A földdel érintkező szerkezeti elemek vagy szakaszok nedvesség elleni utólagos szigetelését a Remmers Kiesol rendszerével, a DIN 18533 szerint kell kivitelezni. Az építményszigetelés szerkezeti kialakítása nagyon komplex művelet, és azt nagy mértékben meghatározza a víz hatásosztálya, a repedésosztály, a repedés-áthidalási osztály, a térkihasználás és a megbízhatósági követelmények. Az óvintézkedéseket, azaz az egyes szigetelésfajták részletes adatainak leírását a "Szigetelés" című fejezet tartalmazza.
Az oldalról behatoló nedvesség esetén (felületen és a fal-talp csatlakozás területén) az utólagos szigetelési munkákat a DIN 18533 szerint kell elvégezni. Az óvintézkedéseket, azaz az utólagos külső szigetelés részletes adatainak leírását a "Szigetelés" című fejezet tartalmazza.
Az ásványi építőanyagok általában azért veszítik el a zápor ellen védő tulajdonságukat, mert például a hiányos rugalmasság, vasalás vagy a hőmérséklet ingadozás miatt felületükön repedések keletkeznek, és így a nedvesség a hajszálcsöves felszívódás útján a szerkezeti elembe behatolhat. Az óvintézkedéseket, azaz az egyes repedésfelújítás-típusok részletes adatainak leírását a „Szigetelés” című fejezet tartalmazza.
Mindig elérhető – mindig mozgásban. Több mint 250 magasan képzett szakterületi képviselőnek köszönhetően a Remmers mindig és mindenhol elérhető az Ön számára.
Kérjen tőlünk időpontot egy személyes egyeztetéshez. Örömmel állunk rendelkezésére!
