©

KSE-modul (kovasavészter-alapú) rendszerek

Még magasabb követelmény – modulrendszer a profi restaurátorok számára

A terméskő megszilárdításával kapcsolatos feladatok legtöbbször nem korlátozódnak csupán a szerkezeti erősítésre, hanem az elporladás fajtájától és intenzitásától függően ennél sokkal összetettebbek.

Tény, hogy a kovasavészter közeli vegyrokonságban áll a legtöbb terméskővel, emellett a különböző anyagok alkalmazása során kialakuló rétegproblémák alapján teljes mértékben érthető az igény arra, hogy valamennyi fellépő problémát ugyanazzal az anyaggal meg lehessen oldani. Ezt a problémát oldja meg a Remmers a KSE-modul rendszerével.

A Remmers KSE-modul rendszert azért fejlesztettük ki, hogy a szerkezeti szilárdítás mellett az állagveszteséget is kezelni tudjuk injektáló masszák, rézsűző habarcsok és lazúrok segítségével. Egy, a természeteshez hasonló kötőanyagként szolgáló elasztikus kőszilárdítóból kiindulva, a helyszínen különböző injektáló masszák, rézsűző habarcsok és lazúrok készíthetők. Az így keletkező anyagok fizikai-mechanikai, nedvességtechnikai és optikai szempontból az alapfelülethez igazíthatók, ezáltal testre szabott megoldások születnek, a rétegek átmeneténél kialakuló különböző, illetve nem egymáshoz illő építésfizikai paraméterek elkerülése érdekében a legproblematikusabb feladatok is ésszerűen megoldhatók.

©

REMMERS KSE 100 / 300 / OH / 510

„Klasszikus” kőszilárdító alapú szilárdítás

A kereskedelemben kapható kőszilárdítók testre szabott termékek, amelyek tulajdonságai a különböző méretű KSE-molekulák, különböző katalizátorok és adott esetben speciális oldószerek testre szabott használatából adódnak. Ezeknek a „klasszikus kőszilárdítóknak” a célzott kombinációjával számtalan fajtájú megszilárdítandó alapfelület újítható fel sikeresen.

REMMERS KSE 300 HV

Kőszilárdítás módosított szilárdítókkal

A problémák célzott megoldása

A kovasavészter alapú kőszilárdítókra a szilikátos alapfelületeken két összefonódó hatásmechanizmus jellemző. Az egyik az, hogy a kovasavészter kémiailag
az alapfelületen található kvarchoz kötődik, a másik pedig az, hogy a kovasavészter az alapfelület pórusterében egy háromdimenziós kovagél-vázat képez, ami az alapfelület stabilitását okozza közvetlen kémiai kötés kialakulása nélkül. A tisztán kalcitos alapfelületeken csak a második hatásmechanizmus aktiválódik.

Ahhoz, hogy a kovasavészter kémiai kötést alakítson ki a kalcitos alapfelületeken is, speciálisan kifejlesztett tapadásközvetítőket kell alkalmazni. Ezek az anyagok a kvarc kovalens kötései és a mészkő poláris kötései között „közvetítenek”, miközben mindkét mechanizmust egyesítik magukban.

Speciális szilárdító mészkőhöz

A Remmers KSE 300 HV (HV = tapadásközvetítő) termék az első kereskedelemben kapható ezen a hatáselven alapuló kőszilárdító. A termék hatékonysága már bebizonyosodott az osnabrücki székhelyű Deutsche Bundesstiftung Umwelt (DBU) [Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány] által támogatott, a halberstadti dóm mészkő burkolatának konzerválásával kapcsolatos kísérleti projekten.

©

REMMERS KSE 300 E / 500 E

„Elasztikus” szilárdító alapú szilárdítás

Az alkalmazás határai „Klasszikus” kőszilárdító

A „klasszikus” kőszilárdító alkalmazási területe (részben gélszemcséinek kis mérete miatt) olyan alapfelületekre korlátozódik, melyek pórusai és üregei „normál sugarúak”. Így a hagyományos szilárdítók csak részben alkalmasak a nagyobb méretű, természetes módon vagy elporladás miatt keletkező üregekkel tagolt építőanyagok szilárdítására. Ilyen „problémás építőanyagnak” számít például a tufa, a vakolatok vagy éppen a duzzadóképes terméskövek, így a különböző homokkő formációk. Ennek oka vagy a terméskő (például a tufa) természetes pórussugár-eloszlása, vagy a porladás miatt (például a duzzadóképes terméskövek, így a homokkő formációk esetében) keletkező mikro méretű repedészónák képződése.

KSE-modul (kovasavészter-alapú) rendszerek

4 terméket találtunk:
 

Nézet