Festékrendszerek

Kötőanyagok bevonatrendszerekhez

Már az ókorban is használtak az építményeken és a személyeket ábrázoló tárgyakon festékeket és különböző színeket. Ezek egyrészt a kialakítás eszközei voltak, másrészt védő- és kopóréteget képeztek (és ezeket a célokat szolgálják ma is). A szennyező anyagok környezetbe jutása által okozott elporladás miatti károk alapján az elmúlt évtizedekben megnőtt a védőfunkció jelentése – különösen az építményt károsító nedvességgel szemben.

Az 1964-ben megszületett „Charta a műemlékek és műemlékhelyszínek konzerválásról és restaurálásról” („Velencei Charta”) nemzetközi szinten kötelező érvényű alapját képezi a történelmi műemlékek kezelésének. Ez az egyezmény központi útmutatásokat tartalmaz a műemlék épületek fenntartása területén tevékenykedő valamennyi résztvevő számára, és többek között meghatározza az alkalmazandó építőanyagokkal szemben támasztott követelményeket. Az egyezmény ajánlása alapján a műemlékek (kizárólag akkor) alkalmazhatók modern konzerváló és szerkezetépítési technikák a műemlékek megerősítéséhez, ha a hagyományos technikák nem váltak be és bizonyított a modern konzerváló és szerkezetépítési technikák gazdaságossága, továbbá kipróbálás alapján gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre (10. cikk).

Az építőanyagok és az építményvédelemre szolgáló eszközök területére vetítve ez a követelmény a magyarázata annak, hogy például a műemlék épületek fenntartása területén miért alkalmaznak előszeretettel és gyakran az új, „modern” kötőanyagok helyett a történelemben bizonyított kötőanyagokat. Továbbá a Velencei Chartából származnak az alábbi következmények:

  • Reverzibilitás (minden intézkedés beavatkozást jelent az építmény eredeti állagába, azonban ezt a minimumra kell korlátozni, és a lehető legnagyobb mértékben „javíthatónak” kell lennie, illetve „lehetséges legyen a konzerváló beavatkozás karbantartó megismétlése”.)
  • és autentikusság (az intézkedés a lehető legkisebb mértékben befolyásolja negatívan a műemlék „valódiságát”). Gyakran áll fenn célkonfliktus a „műemlékfenntartással kapcsolatos elképzelések” és a műszakilag optimális megoldás között. Továbbá a bizonyos alapanyagokkal illetve kötőanyagokkal kapcsolatban a kézműves szempontok is potenciális konfliktusforrások.

A hagyományos szilikát- vagy ásványi alapú festékeket a minőségi kialakítás és az elnyűhetetlenség mítosza lengi körül. Ennek oka a vízüveg ásványi alapú kötőanyag, továbbá a számtalan alkalmazási példa a híres műemlék épületekben, különösen a korai modernkorban.

Festékrendszerek

7 terméket találtunk:
 

Nézet

Termékszám 0624

Ásványi alapozó hidrofobizáló és szilárdító hatással

Termékszám 0630

Ásványfesték kvarcit struktúrával

Termékszám 6566

Töltőképes mészfesték szerves kötőanyagrész nélkül

Termékszám 6569

Mészfesték szerves kötőanyag nélkül

Termékszám 6410

Átlátszó hígítóadalék a szilikongyanta festékrendszerhez a lazúrossági fok beállításához

Termékszám 6476

Féllazúros "valódi" szilikongyanta festék