©

Az építményállag elemzése

Minden fenntartható és gazdaságos helyreállítás alapja az építmény állagának szakszerű elemzése

A feladat felmérése

A megfelelő helyreállítási koncepció kialakításához fel kell ismerni, méréstechnikailag meg kell határozni és dokumentálni kell az építményben keletkezett károk okát és mértékét. A középpontban főként a káros sók és az építőanyagban található nedvesség, valamint az építésfizikai keretfeltételek állnak. A létesítményspecifikus adottságokkal összefüggésben tervezhető meg gazdaságosan a helyreállítás – legyen szó akár egy családi ház pincéjéről, akár egy történelmi boltozat alatti pincéről.

Mintavétel

A releváns vizsgálati eredmények célzott mintavételi folyamatot igényelnek. A különböző kárfajták, építőanyagok és építőelemek vizsgálata szükséges. A falazat keresztmetszetének inhomogenitásának megállapításához megfelelő számú mintára van szükség. A mintákat egy mérési tengelyen különböző magasságban (magasságprofil) és mélységben (mélységprofil) veszik. Így lehet adatokat nyerni a falazatban található nedvesség és káros sók eloszlásáról; felismerhetővé válnak a károk okai.

A valódi okok felkutatása

Ez a két módszer azonban még nem adja meg az átnedvesedés lehetséges okait, illetve az átnedvesedési fokot sem.

Ehhez további mérési eredményekre illetve viszonyszámra van szükség:

A maximális kapilláris vízfelvétel fontos paraméter. Ez az a maximális vízmennyiség, amelyet egy kiszáradt építőanyagminta a pórustartalma illetve a pórusszerkezete alapján kapilláris úton fel tud venni.

A maximális vízfelvétel meghatározásához a teljes pórusteret nyomás alatt fel kell tölteni vízzel.

Az átnedvesedési fok alapján nem határozható meg nagy biztonsággal az átnedvesedés oka. Nem ismerhető fel egyértelműen, hogy a nedvesség folyékony fázisban kapillárisan áramlott be, vagy pedig – legalábbis részben – higroszkópikus úton a környezet levegőjéből került az építőanyagba. Ezt megállapítani csak bizonyos lehetőségek kizárásával lehetséges: A higroszkópos nedvességtartalmat egy vagy több ponton megmérik. Ez a mérés magában foglalja a szárított építőanyag-minták speciális relatív páratartalom mellett állandó hőmérsékleten, hosszabb ideig klímakamrákban történő tartását is.

A higroszkópos nedvességet a megfigyelt súlynövekedés határozza meg.

Az átnedvesedés további okaként figyelembe kell venni bizonyos esetekben a falazatok felületén képződő kondenzátumot. Ennek hatását a helyiség klimatikus viszonyainak (relatív páratartalma és levegőhőmérséklet), továbbá a felületi hőmérséklet meghatározásával lehet megítélni. Ezt azonban csak a klímaadatok hosszabb időtartamon keresztüli rögzítése esetén lehet pontosan megállapítani.