Diagnosekoffer für Mauerwerkssanierung

A mérés lebonyolítása
- Vegyen ki egy elemzőpálcikát az üvegcsőből, majd azonnal zárja vissza a csövet. Ne érjen ujjal a tesztmezőkhöz!
- Az elemzőpálcikákat az összes tesztmezővel merítse kb. 1 másodpercre az előkészített elemzőoldatba.
- 1 perces várakozási idő után hasonlítsa össze az elemzési tesztpálcika beállított festéksorozatait (tesztmezők) a címkén található festéksorozattal. Olvassa le a hozzá tartozó, g/l-ben megadott sókoncentrációkat.
- Számítsa át a leolvasott g/l-értéket a megfelelő sókoncentrációra [tömegszázalék]. Ehhez használja az alkalmazási példák alatti táblázatot.

A próba előkészítéséhez desztillált víz szükséges. A diagnosztikai táska használata előtt töltsön desztillált vizet a 250 ml-es szóróflakonba.

A különböző építőanyagokat külön vizsgálja meg. Ezért azt javasoljuk, hogy az építőanyagokból vételezett mintákat az építőanyagok fajtájától függően a következő vizsgálathoz külön gyűjtse (vakolat, falazóhabarcs, kő stb.).

Általában a következő vízben oldódó sók vizsgálatára kerül sor: kloridok, szulfátok és nitrátok. Az ehhez szükséges tesztcsíkokat a táska tartalmazza.

A minták előkészítése
Az építőanyagokból nyert mintákat aprítsa a kalapáccsal a lehető legfinomabb porrá, a lehető leginkább szennyeződésektől mentesen.

Az építőanyagminta tömege
Mérjen ki 10 g építőanyagmintát a kanalas mérleg segítségével. Helyezze a felaprított próbaanyagot széles nyakú üvegbe.

A kanalas mérleg rövid leírása
- Csak sík aljzaton üzemeltethető!
- Ne használjon oldószertartalmú anyagokat!
- Mérési tartomány 300 g-ig
- Automatikus kikapcsolás 1 perc használat nélküli idő után
(Bekapcsolás: ON gomb/tára, mérési egység: gramm vagy uncia, beállítható a ∑ gombbal/„Unit” 3 másodpercig való lenyomásával, kikapcsolás: ON gomb/tára 3 másodpercig való lenyomása.)

A minta előkészítése
- Szívjon fel 50 ml desztillált vizet a műanyag fecskendőbe, majd adja lassan az építőanyag-mintához a széles nyakú üvegpalackba.
- Erősen rázza fel.
- Adjon a mérőlapáttal (fémspatulya) adagonként borkősavat az üvegbe, amíg be nem állította az 5-ös pH értéket. Ezután minden adag hozzáadása után erősen rázza fel, és ellenőrizze a pH értéket a pH-tesztcsíkokkal.

Pontosság / reprodukálhatóság
Az eredmények pontossága a következő paraméterektől függ:
- 10 g kimért minta
- 50 ml desztillált víz (térfogattömeg)
- 5-ös pH érték (a borkősav-kristályok teljes oldottsága)

Az elemzés megállapított eredményei értékes támpontokat nyújtanak a vizsgálat építőanyagok állapotára, illetve terhelésére vonatkozóan. Mindazonáltal a vizsgálatok nem helyettesíthetik az építőanyagok szakszerű, laboratóriumi körülmények között elvégzett, kémiai elemzését, és nem szabványszerűek. Részletesebb – laboratóriumi körülmények között elvégzett, kémiai és/vagy szaktervezői – vizsgálatok a Remmers GmbH cégen vagy a Bernhard Remmers Elemzőintézeten keresztül végeztethetők el.

Általános leírás
A mállási folyamatok, valamint a talajban a nedvesség és a sók jelenléte is az építőanyagok szilárdságának fokozatos csökkenésén keresztül végül a kőzetek szerkezeti pusztulásához vezet, amelyek így ásványi komponensekre, illetve töredékrészekre bomlanak szét. Az építményekre gyorsító hatást fejt ki a mállás természetes tényezői mellett a városi környezet, pl. a légszennyezés (SO₂, NO_x), az anyagkapcsolatok (pl. kő – fugázóhabarcs), valamint az építmény alakjától függő, különleges mikroklíma hatásai.

Salzverwitterung
Die Anwesenheit von Salzen und salzhaltigen Lösungen im Porengefüge von Baustoffen führt im Laufe der Zeit zu starken Schäden. Schadensmechanismen sind:

Linearer Wachstumsdruck: Bei der Kristallisation aus übersättigten Lösungen wachsen Salze gegen die Poren- wandungen und üben Druck aus.

Hydratationsdruck: Bauschädliche Salze liegen abhängig vom Umgebungsklima (Temperatur, relative Luftfeuchte) in verschiedenen „Hydratstufen“ vor. Das bedeutet, dass sog. „Kristallwasser“ je nach Feuchte- und Temperatur- bedingungen der Umgebung in ihrem Kristallgitter angelagert oder daraus abgegeben wird. Dies ist mit beträchtlichen Volumenänderungen verbunden, die in stark salzbelasteten Zonen des Gesteinsgefüges wiederum Drücke auf die Porenwandungen ausüben. Leichtlösliche Salze, wie z. B. Alkali- und Erdalkalisulfate, -chloride und -nitrate gelten daher als besonders gefährlich.

Hygroskopische Wirkung von Salzen: Wichtig im Zusammenhang mit der Schadensausbildung durch Salzbelastung ist auch der sog. „hygroskopische“ Effekt vieler Salze. Er besteht darin, dass diese Salze das Bestreben haben, bereits bei Umgebungsluftfeuchten deutlich unter 100 % rel. Luftfeuchte Wasser aus der Luft aufzunehmen und sich darin aufzulösen.